A lézer művészetet alkot: Egy erdő lemezből lézerezett sziluettje előtt kirívó alakok haladnak át meditatív zene ritmusára ezernyi LED között. A fali képek a hangtálak, nagybőgő és egy gong visszhangzó hangjának ütemében lélegeznek. Techno Zen. Nemes Márton magyar művész két évig tervezte és alkotta meg a "Techno Zen" kiállítást. 2024 nyarán ezzel remekelt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában, a modern művészet világszinten legnagyobb kiállításán. Ezt az Intertechnika tette lehetővé, egy kicsi magyar családi vállalkozás. Ott TRUMPF technológiával vágták és hajlították az absztrakt formákat.
Alasztics Péter (középen) és testvére, Márton, a második generáció a családi vállalkozásban. 1991-ben szüleik, Alaszticsné Kovács Julianna és Alasztics Béla, megalapították az Intertechnika céget. A 2000-es évek elején ismerték meg a TRUMPF céget. 2002-ben vették meg az első gépet, egy TruMatic L 4030-at. Onnantól nem volt többé megállás.
Speciális termék: Az Intertechnika tanul a speciális megbízásokból, és felhasználja ezt a tudást a sorozatgyártásban.
Víziók: Alasztics Péter behozza a művészetet a családi vállalkozásba, és közös nyelvet keres a művészek és a mérnökök számára.
A nehézipar középpontjából a művészet találkozóhelyévé
A fali képek és szobrok nagy része Budapest déli részén, a Csepel kerületben jönnek létre. A dunai sziget régebb a nehézipar középpontja volt, 1892 és 1993 között az ott székelő vállalatok motorkerékpárokat, autókat és haszongépjárműveket gyártottak. Ma a történelmi jelentőségű műemlék ipari épületek egyike az Intertechnika székhelye. "Kicsi vállalat vagyunk, szerződéses gyártással foglalkozunk", mondja Alasztics Péter, "évente hozzávetőleg 28.000 rajzot dolgozunk fel, és ezek alapján gyártunk mindent, a transzformátor alkatrészektől a Siemens burkolatokig".
De nem kizárólag. Mivel lézereikkel és hajlítógépeikkel a 64 munkatárs két évtizede a speciális termékek szakértőjévé fejlődött. A TRUMPF gépek egész Magyarország területéről származó művészeknek vágják, hajlítják és alakítják a lemezeket, és közben a dizájner csapat a megvalósíthatóság korlátait feszegeti. "Szívesen vállalunk ilyen komplikált megbízásokat", mondja Alasztics Péter.
Péter és testvére, Márton, a második generáció a családi vállalkozásban. 1991-ben szüleik, Alaszticsné Kovács Julianna és Alasztics Béla, megalapították az Intertechnika céget. A vállalat első évét a szétesett Szovjetunió zűrzavara hatotta át. CNC szerszámgépek építésével és karbantartásával kezdték, de pár évvel a vállalat alapítása után a technológia fontosságát vesztette. 1999-ben átköltöztek a dunai szigeten lévő ipari műemlék épületbe. 2000-ben vásárolták meg az első lézert, egy használt 1,5 kWh lézervágógépet, és áttértek a lemezmegmunkálásra.
Az Intertechnika technológiai éllovassá vált Magyarországon
"A lézertechnológia és a lemezmegmunkálás akkoriban még elég újnak számított Magyarországon. Ez számunkra esélyt jelentett, hogy a kezdetek kezdetétől jelen legyünk egy új technológia területén", meséli az apa, Alasztics Béla. Az első lépéseket egy baráti szerszámgépgyártótól lesték el, aki már dolgozott lézerrel. A 2000-es évek elején ismerték meg a TRUMPF céget. 2002-ben vették meg az első gépet, egy TruMatic L 4030-at. Onnantól nem volt többé megállás. A vállalat új technológiát vezetett be, mint az automatizált lézervágógépet.
"Gyakran voltunk az elsők Magyarországon, akik a TRUMPF innovatív eljárásait kipróbáltuk, és mindig rengeteg támogatást kaptunk a vállalattól a bevezetés során", meséli Alasztics Béla. A történelmi csarnokok már a legelejétől kihívások elé állították a TRUMPF-ot. Mivel az Intertechnika bővítheti a felületét a nagy létesítményben a dunai szigeten, azonban építészetileg nem módosíthatja. "Az egyik lézervágógépnél annak idején csak 20 centiméter hely maradt a mennyezetig", magyarázza Alasztics Péter, "de a TRUMPF segített az elrendezés lehető legjobb kihasználásában." A ditzingeni vállalat mai napig segíti az Intertechnika céget a továbbfejlődésben. "Az első TRUMPF lézer akkoriban teljesen új lehetőségeket nyitott meg számunkra", mondja.
Pontosság: A művészeti tárgyak gyártásánál nem a gyorsaság a fontos. Sokkal inkább a technikailag megvalósítható.
Munkavégzés a géppel: A mérnökök, a művészek és a gyártási munkatársak tanulnak egymástól, és egy közös nyelvet fejlesztenek ki.
Alasztics Péter 2005-ben hozta a művészetet a cég berkeibe. Nem mindig a szülők aggálya nélkül, édesapja beleegyezését adta. Alasztics Péter a budapesti Visart Művészeti Akadémián végzett tanulmányai során ismerte meg a ma már több mint 80 éves Ézsiás István művészt, aki a gyártásból származó lemezhulladékok iránt érdeklődött. Elkezdték az együttműködést, és Alasztics azon gondolkodott, hogyan tudnának a családi vállalkozás gépei művészeti tárgyakat vágni és hajlítani.
"Egy közös nyelvet találni a művészek és mérnökök számára rendkívüli feladat volt", mondja Alasztics Béla. "A művészek szabad gondolkodásúak, nem érdekli őket az anyagok fizikai tulajdonságai vagy korlátai", mondja fia, Alasztics Péter, "a mérnököknél pont fordított a helyzet". Eközben testvére, Márton, üzemgazdaságot tanulmányozott, és grafikai tervező lett. Mesteri munkája a Berlini Művészeti Egyetemen azzal a témával foglalkozik, hogyan tudnának a mérnökök és a művészek együttműködni. Ő és az Intertechnika dizájner csapata lépésről lépésre megismerte a művészek kívánságait és követelményeit.
Tanulni a művészektől
Nemes Márton 2017 óta működik együtt az Intertechnikával. Annak idején olyan valakit keresett, aki a speciálisan bevonatolt lemezt szivárványszínekben tudja vágni. Az anyag drága és annyira speciális, hogy csak az Intertechnika merte elfogadni a feladatot. "Nem láttunk ilyen anyagot sem előtte - sem utána", mondja Alasztics Péter. A vágás sikerült.
Nemes mai napig meg van elégedve az eredménnyel, és ezeket a műveit számos magántárlatán bemutatja. "Addig fogalmam sem volt róla, hogy létezik ilyen technika. Azóta teljesen másképp közelítem meg szobraimat", mondja. Ma már szinte minden szobra az Intertechnikával való szoros kapcsolattartás nyomán jön létre. "Mielőtt megismertem volna az Intertechnikát, teljesen más anyagokkal dolgoztam. A lemezzel és lézerekkel végzett munka teljesen új elképzelési világot nyitott meg", mondja Nemes Márton.
Idegen világok: Az Intertechnika kivágott sziluetteket lézerez, amelyeket Nemes Márton művész állít utána össze.
Az Inside Outside egy dinamikus szoborrá kombinálja a rozsdamentes acélt, az acélt és a fényt.
Techno Zen: A Superposed and Entangled két falat foglal el.
A Superposed szobor a pavilon középpontjában áll.
Az Intertechnika a magyar művészet egyik intézményévé vált. A helybeli művészeti egyetemmel együttműködve a hallgatók minden évben ott készítik el disszertációjukat. Alasztics Péter bátorítja a kilenctagú dizájner csapatot a korlátok feszegetésében. Gépeikkel egyedi darabokat állítanak elő, de ezáltal ugyanakkor a sorozatgyártásban használható technikákat ismernek meg. Így gyártottak például lámpaburkolatokat a Dunát áthidaló híres Széchenyi lánchídra, vagy törés-, karcolás- és ütésálló burkolatot a börtönlakók táblagépeihez - mindezt a művészeti munkák révén szerzett szakértelemmel.
A következő lépésben a két testvér növelni akarja a gyártás automatizálási fokát. Ehhez a TRUMPF Oseon szoftvere áll a rajtvonalnál. Ezzel szüleik hagyományát követik, mindig új technológiába és szoftverbe invesztálni. Az Oseon segítségével a standard termékeik hatékonyabb és gazdaságosabb gyártását célozzák meg. Ezáltal több hely marad a művészeti termékek, az egyedi darabok számára. "Az innovációhoz elengedhetetlen az a gondolkodásmód, hogy az ember mindig újat akarjon kreálni", mondja Alasztics Péter. "Mindig amikor valaki azt hiszi, hogy valami nehezen gyártható, megnézzük a műalkotásokat és megállapítjuk: Mégis lehet!"
